Main menu

Ultra könnyű túrapakk 2-3 napos kiránduláshoz

Többször többen kérdezték már, hogy milyen felszereléssel járunk túrázni.

A triálos időszakomban összeszedtem egy nagyon könnyű, hátizsákba elviselhető felszerelést. Az már más kérdés, hogy akkoriba egyszer se jött össze egy több napos túra triállal, de hát az ember tervez. Mindenesetre, ha könnyű, gyors túrára akarok menni, akkor még mindig ezt viszem:

 

FORCLAZ AIR matrac

Radiátor mögé való hőtükör a matrac alá

Lafuma 600 extreme 600 nyári hálózsák

McKinley Enduro Ultralight sátor

 

 

 

Mit vigyünk magunkkal egy endurós túrára?

A hosszabb endurós túrákhoz leginkább kitartás és jó kedv kell... de mindennél fontosabb a jó kondi.

Sokan szokták kérdezni, hogy milyen szerszámokat vigyenek magukkal. A legnagyobb bajom ezzel az, hogy ha valaki ezt megkérdezi, akkor az szinte biztos, hogy még soha nem szerelte a motorját. Ugye az ő esetében mondhatnám, hogy neki tök mindegy, hogy milyen szerszámkészletet visz magával - hiszen egy "hírtelenszereléssel" elképzelhető, hogy többet árt, mint használ a gépezetnek... Aki pedig otthon szokta bütykölgetni a gépét, az úgyis tisztába van azzal, hogy mihez mit kell magával vinnie...

Tehát alapvetően fontosnak és szükségesnek tartom leszögezni, hogy a szerszámkészletnél sokkal fontosabb, hogy tudjál is valamit kezdeni a szerszámmal. Így, én azt tudnám javasolni, hogy ha valami baja lesz a mocidnak, akkor azt próbáld meg te magad orvosolni (persze most nem feltétlen egy nagy motor generálról beszülünk...). De például egy egyszerű defekt elhárítása ne okozzon gondot. Ha megszereled otthon, akkor tedd azt úgy, hogy minél kevesebb, minél könnyebb/kisebb eszközöket használsz fel hozzá és ezeket már be is teszed az uticsomagba.
Több motoros oldalon megtalálod azon szerszámok listáját, amiket illik magadnál hordani - hadd ne gondoljam most végig teljes alapossággal. Hidd el, csak az a szerszám ér valamit, ami nálad van. És ha kell, akkor azt is tudod, hogy mit kezdjél vele...
Vannak motorosok, akik félkamion szerszámmal túráznak. Ez végül is nem baj, mert olyankor nekem nem kell vinnem semmit. :))
 

Mindenesetre amiket én mindig magammal szoktam vinni:

  1. kerékkulcs (csak olyan kulcs, amivel már szedtem ki a kereket). Van olyan kerék, ahol a tengelyanyán kívül még két kitámasztó kisebb csavart is ki kell engedni, nem beszélve a trükkös láncfeszítőkről - legyen ehhez is szerszám! A kerékkulcs nálam konkrétan egy 24-es félbevágott villáskulcs. Hosszabb túrákon a kerékkulcsot a hátsó lengnővillára szoktam felfogatni - így nem kell a csomagolással külön bajlódni. Fontosnak tartom azt is, hogy néha legyen kivéve a kerék tengelye, mert ha évekig nem nyúlsz hozzá, akkor az annyira "beáll", hogy a pusztába már csak nagy szenvedésekkel tudod kivenni. Tehát otthon mindenféleképpen megéri legalább egyszer kivenni, hogy ráérezz, hogy hogyan kell és ha már kivetted, akkor zsírozd is be... (Ha nem tudod kivenni a kereket, akkor se ess kétségbe, mert a legtöbb endurón pl. az első kerék külső gumiját könnyedén le lehet szedni úgyis, hogy a kerék a helyén marad. A lukat beragaszt, visszarak és kész... Persze gumicserénél már nagyobb a baj, de hallottam már olyanról is, hogy ilyenkor a teleszkóp szárakat szedték ki, mert ahhoz volt kulcs... - végül is... )
  2. Gumiszerelő készlet. Ez álljon egy traktorbelső ragasztására is alkalmas nagy foltkészletből, egy csiszolópapírból, egy ragasztóból (a ragasztót néha ellenőrizd, mert egy idő után elillan belőle a ragasztó és csak az üres tubus "feszít" a készletben...), egy szelepkivevőből; két kézreálló, de nem túl nagy gumilevevő vasból - ezek max. 20 cm hosszúak; egy márkásabb rövid kézi pumpából - amivel otthon legalább egyszer már sikeresen felfújtad a gumidat (mivel nyomásmérőt úgysem viszel ezért az sem árt, ha tudod, hogy mondjuk 1 bárhoz kb. 200 lenyomás kell). Természetesen előfordulhat olyan defekt (pl. laposabb kerékkel közlekedés esetén durván kicsípődhet a gumi, vagy kiszakadhat a szelep, amikor képtelenség beragasztani - ilyenkor jól jön egy pótbelső is. A klasszikus kerékméretű endurók esetén 18-as hátsó és 21-es első kerék esetén sokan csak egy darab közbülső méretű (19 v. 20-as) gumit visznek magukkal, amit mind a két kerékbe bele lehet erőltetni és pár kilométerre "megteszi"... Én soha nem viszek magammal pótbelsőt - ennyi plusz súlyt nem engedehetek meg magamnak.)
  3. Különböző kulcsok. Pl.: az első teleszkópok eltekeredése esetén a fellazításukra szolgáló jó minőségű kulcs - mivel ez egy fontos csavar ezért olyan kulcs legyen, ami nem nyalja szét a csavar fejét. A kormány és az oldalidomok leszedéséhez szükséges speciális kulcsok. Én a biztonság kedvéért egy 7-15ig terjedő készletet azért be szoktam tudni szorítani. 
  4. Csavarhúzó. Egy szerelhető (átfordítható sima és csillag) egyszerű, motoros . Pl. jártam már úgy, hogy a 24-es kerék kulcsommal próbáltunk egy 22-es anyát leszedni és ezt úgy oldottuk meg, hogy a csavarhúzót tettük a nagyobb kulcs és az anya közé - tökéletesen működött.
  5. Kombinátfogó - egy állítható, de nagyon egyszerű motoros, pl. a patentszem le- és felrakásához. 
  6. Patentszem - a láncommal kompatibilis. Amikor azt mondják, hogy elszakadt a lánca, akkor az az esetek túlnyomó részébe csak annyit jelent, hogy leszállt a patentszem, ami ha van nálunk, akkor könnyedén pótolható. Persze épp emiatt hosszabb túrák előtt már illik otthon lecserélni a kopott szemet.
  7. Elektromos kütyük. Nem árt egy kb. 50 cm elektromos kábel és egy erősebb és egy gyengébb biztosíték. (Ez sem árt, ha a tulaj tudja, hogy hol található a motorjába a fő biztosíték. Sőt olyanokat sem ár tudni, hogy a motorján milyen módszerek vannak a gyújtás blokkolására... pl. a gyors-leállító, mert esésnél néha magától benyomódik... vagy a sztender kapcsoló sérülése esetén sem indul, esetleg a kuplung érzékelő... stb...)
  8. Csavarok. Egy-két kisebb-nagyobb csavar, anyával, alátéttel... hátha szétesik valami.
  9. Pillanatrögzítők - kisebb nagyobb méretben.
  10. Spanifer vagy gurtni, kötél - egy kb. 3-4m-es , ami rögzítésre és vontatásra is alkalmas. Legegyszerűbb, ha valahova feltekered. (pl. első telószár)
  11. Szigetelőszalag.

És ha hiszed, hanem ez az egész benne van egy 22cm hosszú, 8 cm széles, 5 cm magas fotós táskába... ici-pici helyen.

Ha hosszabb (többnapos) túrára megyek, akkor ott már kicsit nagyobb helyre pakol az ember, így ezeket kiegészítem még a motor különböző részeire gyors-kötözővel felfogadott praktikus dolgokkal (ezek néha fent is maradnak és akkor állandó tartozékok lesznek). Mint például:

  1. a bukócsőre fel fogatok egy kuplung konzolt (ennek csak akkor van értelme, ha bovdenes, mert az olajossal úgy sem tudsz mit kezdeni...)
  2. a kormányra felfogatok egy kuplung- és egy első fékkart.
  3. a hátsó lengővillára egy csőszerelő fogót (az bármire jó)
  4. ha találok még szabad helyet, akkor egy pótbelsőnek is keresek helyet. De hangsúlyoznám, hogy egy belső beragasztása semmivel sem tart tovább mint annak a kicserélése... arról nem beszélve, hogy néha egyszerűbb ragasztani, mint cserélni. Ellenben vannak olyan szituációk, amikor csak a pótbelős tud segíteni pl. kiszakadt szelep.
  5. Valami ici-pici 1-2dl-es flakonba viszek fékolajat, motorolaj (ha úgy esik az ember, hogy elvetemedik a csatlakozó és ott elengedi az olajat, akkor ezzel pótolható).
  6. Figyelek arra, hogy az ivóvíz az tényleg víz legyen, hogy ha nagyon kell, akkor végszükség esetén legyen a hűtőbe (tehát ne csak colát vigyél! ;))
  7. Izzókészletet nem szoktam vinni, de egy biciklis hátsó villogót igen és egy nagyon ütős fejlámpát is. Ezek jól jöhetnek esti szereléskor és ha kimegy az izzó, akkor még el is lehet velük közlekedni.
  8. Ha van bovdenes valamid (kuplung, elsőfék, hátsófék, gáz, dekomrpesszor), akkor nem árt, ha megfelelő bovdenjavítókittet is beszerzel.

Hát kb. ennyi.
Nálam elsődleges szempont, hogy minél kisebb helyen elférjek és lehetőleg minél kevesebb plusz terhet cipeljek. És mondjuk az is tény, hogy eddig mindig sikerült a problémákat a fellelt erőforrásokkal orvosolni.  
És itt a legvégén hadd álljon még egyszer: a szerszám csak akkor ér valamit, hogy van hozzá ember is. Persze ez nem azt jelenti, hogy ha te nem értesz hozzá, akkor ne vigyél magaddal semmit, mert az is előfordulhat, hogy olyan emberrel találkozol, aki tudna segíteni, ha lenne mivel...  Szóval a saját motorodhoz igazított fenti lista a minimális tartozék.


Ha már kész a pakk, akkor hogyan rögzítsük azt a motorunkon?

A most leírtakat alapvetően a könnyebb motorosoknak szánom, mert azokon köztudottan nagyon kevés rögzítési lehetőség van... A nagyobb, túraalkalmasabb motorosok előre láthatólag jót fognak mosolyogni. 

A csomagokat súly és kiterjedés szerint próbáljuk meg osztályozni és a logikailag egybetartozó dolgokat valahogy egybe csomagolni.

Például: szerszámokat egy nagy rongyra rakom, majd a rongyba betekerve a végén egy 3-4m-es spaniferrel "kötözött sonkává" alakítom... így nem fog zörögni, lesz kéztörlőm, és ha kell a vontatás is megoldott... Ezt a pakkot valahova a hátra és alulra fogom tenni a csomagok között, mert nehéz és az elhelyezéssel is sugallom, hogy soha többé nem akarom látni...

A váltás ruhát, alsó gatya, póló, zokni stb... egy tesco zacskóba vízmentesen zárva eső ellen vagy patakba dőlés esetére... Nem árt azonnal két zacskóba húzni, estére a második jól fog jönni majd a büdös cuccok hermetikus elzárására... Ez a pakk is hátra alulra, a szerszámok környékére...

Sátor - lehetőleg könnyű legyen. Én a Tesco gazdaságos, akcióban 1500ft-os sátorra esküzöm... Elférek benne, egyedül akár még átöltözésre is alkalmas... ha nem érsz az oldalfalához, akkor nem is ázik be.... egy idényt garantáltan kibír, de ennyi pénzért szívesen veszek évente másikat... És ami a leglényegesebb: ha nem viszed az amúgy hót felesleges rögzítő vasakat, akkor az egész kevesebb mint 2kg.... igazából kb. 1,5kg. Én a sátor rudazatát külön szoktam szállítani és rögzíteni... mert a rudazat nagy - ők hátra kerülnek. De a nagyon könnyű sátor ponyva elég gyakran elől kap helyet. Igen fontos, hogy a sátor maga legyen normálisan becsomagolva (ez a többi rész csomagra is vonatkozik!), mert egy-egy bokor áttöréskor minden szakad, ami kilóg, beakad stb...

Laticelnek nagyon vékony un. hűtő mögé való szigetelő laticelt szoktam venni - ez kb. 2 mm vastag (vagy inkább vékony), de nagyon kicsire hajtogatható - ólcsó... és hát kényelmetlen, de a sátorhelyét úgy kell megválasztani, hogy elég legyen...  Amúgy kapható kb. 15e Ft környékén egy nagyon kicsire csomagolható, elég könnyű és kb. 2-3 cm vastagra felfújható speciális laticel is - ezzel még szemezek, de inkább lemotorozom az árát. A könnyű laticel szigorúan elől szokott helyet kapni, mivel tömege nincs, de helyet azért követel magának, amiből hátul kevés van...

Az elől való csomag rögzítésre csak akkor van lehetőség, ha a motoron van első csomagtartó... ilyen nem szokott lenni, de egy lakatos pillanatok alatt fabrikál neked egyet. Rögzítési pontként használd az első teleszkóp kifli felfüggesztését és a kormányt (ott vagy bilinccsel, vagy a kormányáthidalóval...). Arra figyelj, hogy a lámpa látszódjon.

Én az első csomagtartó oldalához szoktam üvegtartókat is erősíteni (hasonlóan, mint a legtöbb közintézményekben megtalálható porral oltók rögzítése), amikbe pótbenzint szokok vinni... Mivel a pótbenzin kb. 2x 1,5 liter és ezt a motorom nagyon hamar megeszi, ezért ez a relatíve nagy teher igen hamar átkerül a tankomba - így azt a 20-30 km-t lazán kibírom, amíg ott van... A flakon rögzítésénél gondoljuk arra is, hogy az üres üvegek simán kiugrálnak a porraloltós tokból - igy egy gumipók biztos, hogy kell. Lájtosabb túrákon hosszabb távon a pótbenzin helyére, ivóvíz is mehet....

Az első csomagtartón nehéz cuccott soha ne vigyél, csak könnyűt... De ha nincs helyed, akkor azért meglepően jól lehet oda is pakolni.

A csomagot dobozba csak lájtos túra esetén csomagold. Egy "rendes" túrán garantált, hogy a legkomolyabb doboz is le fog szakadni... ha nem szakadt le, akkor lájtos volt a túra...  Ha mégis doboz mellett döntesz, akkor már indulásnál rögzítsd a dobozt spaniferrel is a csomagtartóhoz - így megúszhatod a letörést, bár a felnyitás gyorsasága sokat fog csorbulni.

Doboz helyett javaslom a túrazsákot, hengerzsákot, mert annak a rögzítése egyszerűbb. Az űrtartalma rugalmasabban alakulhat, nem zörög stb... és az amúgy különálló csomagok védelmét is tökéletesen megoldja. Persze ez sem túl olcsó - így én általában vagy egy normál hátizsákba rakom és azt kötöm fel... vagy valami más, itthon fellelhető táskába, szatyorba... de vízálló és erős kivitel, amit nem féltek kitenni a sarazásnak sem.

Csapatban motorozás szabályai terepen

 

1. Szabályok

A terepen való motorozásnak is vannak szabályai, amiknek a betartásával el lehet kerülni a félreértésekből adódó összetűzéseket, és még viszonylag nagy létszámmal is elfogadható tempót lehet tartani. Terepen való motorozás ideális létszáma a 3-4 fő. Természetesen az alantiaktól függetlenül is megfogalmazhatunk egy-két követendő szabályt még, de a lentiek a tapasztalataink alapján általában elegendőek.
 
 

1.1. Felkészülés

Indulás előtt intézz el minden olyan dolgot, ami a folyamatos haladás megszakításának oka lehet. Nézd át a motort műszakilag, válaszd ki a megfelelő öltözéket, egyél, igyál annyit, ami végszükség esetén akár a nap végéig is kitarthat. A wc-t ne indulás után akard meglátogatni. A csomagokat normálisan rögzítsd, és amire előreláthatólag többször szükséged lesz, azt tedd hozzáférhetővé.
Ha a csapat megáll pihenni, akkor pihenés előtt mindig végezd el az előző szakasz megtétele miatt adódó módosításokat (fellazult csomagok rögzítése stb.) és csak utána ejtőzz, ne újraindulásnál jusson eszedbe, hogy neked még számtalan fontosabbnál fontosabb dolgod lenne.
Az első megállót viszonylag korán be szoktuk iktatni, hogy ott – az addig megtett táv alapján – még mindenki elvégezhesse a módosításokat, amikkel már biztosítható a folyamatos haladás.
 
Indulás előtt felétlen szerezd meg és jegyezd fel a felvezető mobilszámát, esetleg még egy-két csapattársét is.
 
 
2.1. Haladási sorrend
A haladási sorrendet indulás előtt határozzuk meg. (Ezt a meghatározást úgy kell érteni, hogy ha nem mondjuk is, akkor is az indulási sorrend a sorrend.) A felvezető mögött menjenek a lassabbak, a bizonytalanabbak. Minél gyorsabb, rutinosabb valaki kerüljön annál hátrább. A sorrendet menetközben előzgetéssel nem változtatjuk meg, de a pihenők alkalmával újra alakulhat – igazából a mindenkori elindulási rend lesz az adott szakaszra érvényes sorrend. A fényképezni, videózni (ésszel!) előremenőket segítsük az előre jutásba és a visszaállásba is.
 
 
1.3. Menet közben - haladás
Nem győzöm hangsúlyozni, az alapszabályt, vagyis, hogy a mögötted lévőért TE felelsz!
Csak a gyengébbek kedvéért még egyszer lassabban: te CSAK a mögötted lévőkért felelsz és a mögötted lévőkért TE felelsz. Ha valaki lemarad, elveszik, eltéved azért kizárólag az előtte lévő hibáztatható!
Mindig úgy válaszd meg a sebességed, hogy a mögötted lévő ne nagyon maradjon le. Soha ne legyen olyan, hogy a mögötted lévő tartósabban eltűnik a tükrödből. (Persze tudom, terepen nem szokás tükröt fent hagyni – ez azt jelenti, hogy tükör hiányába néha-néha bizony hátra kell nézni.) Ha mégis, akkor lassíts vagy állj meg és várd őt be. Te nem azért felelsz, hogy ne maradjál le, hanem azért, hogy ne hagyd ott a társad! (reméljük, hogy ezt az előtted lévő is tudja .)
A jól megválasztott sebességeddel hatással vagy az előtted és a mögötted lévőre is – és ez az egész csapatra igaz.
Így könnyen belátod, hogy ha a csapat bármely tagja lassít, akkor előbb-utóbb az egész csapat is lassítani fog, vagy ha épp megáll, akkor előbb-utóbb mindenki megáll. Soha ne diktálj olyan tempót, hogy a mögötted jövő tartósabb időre eltűnjön a tükrödből, ha mégis, akkor lassítasz vagy megállsz és bevárod.
Tarts mindig biztonságos követési távolságot, és lehetőleg mindig az út jobb oldalán haladj.
Nem győzöm hangsúlyozni: elsődleges feladatod a mögötted lévők számára jelezni a helyes haladási irányt és csak másodlagos, hogy lehetőleg te se maradjál le nagyon, ha mégis lemaradsz, akkor ld. „elvesztem”.
 
 
1.4. Kereszteződés, kanyarodás
Kereszteződésben mindaddig nem kanyarodhatsz le, amíg meg nem győződtél arról, hogy a mögötted lévő számára is egyértelmű, hogy hol kell lekanyarodni. Kanyar előtt jól látható helyen feltétlen várd be a mögötted lévőt. A kanyar bevétele után győződj meg arról, hogy a mögötted lévő valóban téged követ. Ha egy kereszteződésben nem vár senki, akkor ott egyenesen kell tovább menni (persze ha a nyomok mást jeleznek, akkor azért inkább azokat kövesd és a következő pihenőnél jelezd az előtted lévővel, hogy szórakozzon mással…), és természetesen te ezt a letérést is szabályosan fogod már jelezni a mögötted érkezőknek. Bevárni mindig csak egy embert kell, az ő mögötte jövőket majd bevárja ő stb… stb…
 
 
1.5. Elvesztem. Mit tegyek?
Itt a legnehezebb az, hogy vedd észre, hogy elvesztél. Ennek biztos jele, hogy már több perce (az 5 perc az már nagyon-nagyon sok!) nem látsz magad előtt senkit. Motornyomokat nem észlelsz stb.
Ilyenkor álljál meg, és ne kezdjél el bóklászni!
Nagy valószínűséggel a mögötted lévők téged követtek, így előbb-utóbb egy tekintélyes csapat fog már egy helyben állni.
Az előtted menők utolsó embere meg csak észreveszi, hogy nem jön mögötte senki és megáll – ez a felvezetőig fog hullámozni, aki ilyenkor visszamegy. Ő kellő helyismerettel, nyomolvasási gyakorlattal rendelkezik, hogy összeszedje újra a csapatot.
Az ilyen kényszer pihenőket használd ki a folyó ügyeid elintézésére, a szendvics elfogyasztására és egy kellemes husáng kiválasztására, amivel majd az előtted menő és téged elvesztő tudomására hozod, hogy elfelejtette a társas motorozás egyik – talán épp a legfontosabb – alapszabályának a betartását.
Indulás előtt illik megszerezni a felvezető mobilszámát, ami ilyenkor jól jöhet (de hívás helyett mindig maradj az SMS-nél).
Ha huzamosabb ideig várva (20-30 perc) sem érkezik meg a felvezető ember, akkor óvatosan elindulhattok a saját nyomaitokon visszafelé, de a nyomaitokról letérni TILOS. Ezen nyomokon csak addig menj vissza, amíg el nem éred azt a pontot, ahol még tuti, hogy láttad az előtted lévőt. Szétszaladni, nyomokat keresni nem kell, ez nem a te dolgod!
 
 
1.6. Pihenő
Igazából nem szokás nagy pihenőket tartani, inkább a nagyobb létszámból adódó kényszerszüneteket kell pihenőként kihasználni. Arra figyeljünk, hogy az ilyen megállók alkalmából elsődleges szempont legyen a karbantartás, étkezés, csomagrögzítés, wc-zés és csak másodlagos a konkrét pihenés. Ha valami időigényesebb dolgod akad, akkor azt feltétlen jelezd a felvezetőnek.
Sajnos tényként könyvelhetjük el, hogy a leghátul motorozók pihennek a legkevesebbet, mert mint mondtam – alapvetően nem szokás konkrét pihenőt tartani – csak az egymás bevárására szánt időt töltjük el „pihenőként”. Épp ezért nyomatékosan felhívnám a szerénykedő kezdők figyelmét: a felvezető után a legkényelmesebb menni.
A csapatból bármilyen okból kiválni csak úgy illik, ha erről tájékoztatod a felvezetőt is, legrosszabb esetben egy SMS-sel.
Ha minden jól megy 30 km-enként (félóra, óra) mindig szokás egy összeváró pihenőt tartani, ahol is jelezheted a gondjaidat. (Addig meg bírd ki valahogy!) Ez azt jelenti, hogy általában félóránál, óránál többet soha nem fog egy huzamba menni a banda.
 
Az fentebb felsorolt szabályok betartásával még egy rutintalan társaság is viszonylag jó sebességgel képes hosszabbtávon is haladni. Persze ahhoz az kell, hogy fentieket mindenki ismerje és mindenki fontosnak, követendőnek is tartsa, a renitensektől rövidtávon meg kell szabadulni.
 Csak azok olvassák tovább, akik eddig nem értették meg... .