Main menu
Nincsenek események

Mivel tegnap nagyon keresztbetett az időjárás nekünk, így egy percig sem gondolkodtunk, hogy reggel megpróbálunk visszavágni neki. Felpakoltuk a triálokat a futóra és már indultunk is Erdélyországba...

Gyors tankolás, kaja beszerzés, határátlépés - aztán lassú araszolás a kamionoktól zsúfolt aradi úton... hiába - mi már a hétvégi kamion stophoz vagyunk szokva... fura volt ennyi böszme nagy kocsit látni.

Na, mindegy - megérkeztünk, lepakoltunk, felöltöztünk... Mivel a hegyek távolabbi csúcsai nagyon felhőbe voltak öltözködve, így mi sem felejtettük ki a csomagból az esőszerkót se... Boci lendületesen vágott neki a világos várba felvivő legmeredekebb ösvénynek... Mi lelkesen követtük - hát vagyis nem... Mivel nekem már sok-sok kellemetlen tapasztalatom volt ennek az ösvénynek a legtetején található pár méteres szikla lépcsővel - így mikor láttam, hogy Boci és Gábor is csak sokadik nekifutásra jut fel - meg sem próbáltam... Szépen eloldalaztam a vár alatt a nagykapu irányába.

Kis idő elteltével a srácok is oda értek - hiszen másfelé úgy sem távozhattak volna...

És sajnos itt esett meg a nap legszomorúbb ugratása: Gábor egy szikláról leérkezve nem számított a susnyás által borított talajon tátongó mélyedésre és kificamította a bal vállát... Nagyon durván állt neki, ő férfiason csak egyet üvöltött, majd próbált nem mozogni...

Első döbbenet után vagy talán túl a másodikon is... segítettem levenni a hátizsákját. Nagyon óvatosak voltunk, de valahogy ezen mozdulatok között mégis visszaugrott a helyére a rakoncátlankodó testrész... Gábor arcán nem volt őszinte a mosoly: "Kurvára fáj..."

Kicsit átbeszéltük, aztán úgy döntöttünk, hogy kár lenne erőltetni - a hegyek között bármi előfordulhat - jobb, ha vissza megy a még látótávolságban lévő autóhoz és ott próbálja meg hasznosan eltölteni a napot...

Igy aztán kicsit megfogyva vágunk neki a mai napnak - Bocival édes kettesben.

Nem untatnálak a nap részleteivel, érd be annyival, hogy a leendő erdélyi túra múltheti bejárásánál volt egy-két olyan hely, amit enduróval nem sikerült teljesíteni - azokat vettük célkeresztbe. Nagyon-nagyon jót motoroztunk. Olyan lendületesen és hatékonyan, hogy még fénykép készítésre is alig-alig jutott idő... A videót is csak a nap legeleljén és a legvégén készítettem - de mindegy, több mint a semmi.

Remélem Gábor lábadozása nem vesz túl sok időt igénybe...

Videó:

Képek: