Main menu
Jövőbeli eseményeink:
HCC HÓ - 2017

Ukrán-túra ala Yoshi 2017

 Taki beszámolója

(A beszámolók, videók még nincsenek készen... Gyere vissza - hátha elkészült mind... Hat napra számíthatsz.
Utoljára 2017.09.02-én volt frissítve... már csak egy rész hiányzik...)

Ukrajna:

Területe több mint 600e km2 (Magyarországé: 93e km2).

Lakossága: több mint 42 millió fő (Magyarországé: kevesebb mint 10 millió fő).

 

Előzmények

Báló Joci barátomtól már többször hallottam Yoshi-ról (az ukrán Takiról), aki egy Transalp nyergébe olyan területekre viszi el az érdeklődőt, ahová önként soha nem menne. Jó hírlére jellemző, hogy lassacskán már csak külföldiek mennek vele együtt motorozni… 😉

Joci évről-évre invitál erre az ukrán túrára, de mivel Magyarország felől Ukrajna csak útlevéllel közelíthető meg - az meg Takinak ugye nincs - plusz Szeged alsóhangon 350 km-re fekszik az ukrán határtól… szóval nem túl sok hajlandóságot mutattam.

Ellenben idén lejárt az összes hivatalos papírom, így amikor azokat csináltattam, elkészült életem második útlevele is (4500Ft).

Indulás előtt derült csak ki, hogy az Union biztosító - jó szokásához híven - idén se küldte ki a nemzetközi zöldkártyát és az előző meg már pár hónapja lejárt. Mivel hétvége volt - esélyem se volt a gyors pótlásra. Szerencsére a Djebelem a K&H-nál van biztosítva - náluk, befizetés után, automatikusan jön a zöldkártya. Nincs veszve semmi.

De ezt a 400 km-es odautat ezt nagyon nem akarta sejhajom. Próbáltam még papírkutyát találni, de a többiek kemények voltak és talpon mennek - így kénytelen voltam végig unatkozni az utat az MB100 fedélzetén.

 


1. nap

Szeged-Mátészalka

Azért Mátészalka, mert ott lakik Ales, akinél ott hagyhatjuk az autókat, nagyobb csomagokat. Mátészalkától már csak kb. 30 km-re van az ukrán határ. Jó az, ha baj esetén van a közelbe egy kimentő autó.

Reggel 9 után indultam és 14:00 körül érkeztem meg… ez bizony 5 óra autózást jelentett. Ha bevállalom az autópályát, akkor kb. egy órát tudtam volna spórolni, de sokkal hosszabb lett volna a táv (398 km vs 441). Mivel az MB100 nem a sebességéről vált híressé, így ez nem is volt kérdés. Először a 47-es főúton mentem Békéscsabáig, majd Debrecenig, ahonnan is a 471-es útra álltam rá Mátészalkáig. Nem volt ez túl bonya. Mindenesetre a bekapcsolt GPS-em többször próbált eltéríteni, mert szerinte sokkal jobban járnék, ha kimennék például az M3-as autópályára… de nem hagytam magam. ;)

Mivel először jártam Alesnál és tudtam, hogy a megadott cím igazából inkább csak irányadó. Mert valami olyat mondtak, hogy nem is abba az utcába kell megállni, hanem egy másikba. Így nagy örömömre szolgált, amikor “egy másikban” megláttam egy kis furgont, amiben egy motor körvonalait véltem felfedezni.

BálnaTúra 2016.

A 2016-os év bálnatúráján készült videók Báló Joci által összevágott részeit nézheted itt végig.

Minden évben meghirdetek egy kifejezetten nagy endurósoknak szánt kirándulást Erdélyországba. A jelentkezés korlátos - az első 10 komoly jelentkező jön, a többiek a videót nézik. A meghirdetés időpontja véletlenszerű, így aki többször illetve rendszeresen látogatja a www.takacsek.hu oldalt annak van reálisabb esélye a részvételre. Mondhatnánk, hogy ez egy jutalomtúra a visszatérő látogatók részére. Más jelentkezési módot nem fogadok el. ;)

A tavalyi túra videó anyaga igen lassan készül el, de azért ha jön valami - ide felteszem!

1. nap

 

Bálnatúra - 2016.

Volt...

(ha van élménybeszámolód, ne kímélj!)

 

BálnaTúra 2015.

by Mistral (XTZ660, pókmintás Tenere)


Hogy a végével kezdjem: Taki elvetemült...

A jelentkezésről lekéstem :-(. Szerencsére a gazda nyitva hagyott egy kiskaput, hogy későn ébredők személyes benyomás alapján, esetleg beférhetnek... Így én lettem a kakukktojás 11-ik a 10 helyen. Aztán indulás előtt az előkelő kilencedikkel biztos befutóvá avanzsáltam!

A túra Méhkerékről indult, Csókdokink ezt kiszagolva két tenerés kollégát vendégül látott előző este Mezőberényben. Folyt a Pervak, a ser, csöpögött a szalonnzsír, fogytak a poénok, közeledett a reggel - elmentünk aludni. Kösz, Csoki!!!

BagiZsolti fordított vissza Sarkadon, hogy ugyan mennénk-e vissza tankolni, nem lesz több... Visszamentünk - és belebotlottunk Lipi és Ronya kettősébe! A határon bevártuk Takiékat - és közben egy pópos GS650 is átkocogott a határon, a lovasból leszűrtük, hogy "hátha nomád-endurni jön Erdélyországba". És lőn. Együtt a banda, futás.
Nem bontom napokra, mert az első napból csak az esős sátorverésre emlékszem... Persze, ahogy elkészültünk, elállt - és nyugodtan tudtunk vacsorázni:-)
A szőrösnek a rosszabbik felére is rákerültünk - nemegyszer :-(
Csak néhány kiragadott lehetőség, ahol kijutott a "jóból", kinek-kinek vérmérséklete szerint:
- meredek feljárók, ahol a keréknyom 30-60 cm-es vízmosás volt, és oldalt 30 centin kellett lavírozni (kettesben, padlógázzal fölfelé az aprókavicson,
- ugyanilyen nyomos volt lefelé is...
- útépítésbe is belefutottunk, persze, csak olyan hegyi-módra: ráterített egy markoló jó puha földet olyan 10-15 centi vastagon a régi útra - és ebből álltak ki szintén 10-15 centis kövek,(a lendület (meg a behunyt szemmel gázhúzás) jó barátunk nekünk...),
- kib.szott meredélyeken föl, az egyiken sikerült is egy szexin az oldalán fekvő TransAlpot meghágnia a Tenerémnek... Úgy elámultam a csábos idomain, hogy egy pillanatra elbambultam és visszább vettem a gázt - ami megbosszulta mát, újra gáááááz, de akkor meg felállt az eleje, nem kicsit, nagyon :-(. A Tehén a TA-n landolt. A Hondát dícséri, hogy nagyobb lett szerencsére a füst mint a láng, mert csak egy gumibetét pattant ki a helyéről!  (bezzeg a Tenerén kiégett a fordulatszámmérőm világítása :-(
- kidőlt fákon átjárás - egy-egy nem nagy kunszt, de amikor csoportban vannak, főleg egy emelkedőn, nem volt mindenkinek őszinte a mosolya... Zsolté az volt - majd lesz video róla :-)
- kba.szott meredélyeken lefelé... Szerencsére nyomvályús csak egy-két esetben volt, a többi csak "szimplán" 40%-os... AZtán kanyarogni, oldalazva a kidőlt fákat kerülgetni, még az őrangyalom is behunyta néha a szemét :-(
- a Biharról lefelé a sziklás úton - nna az volt a pokol (de akkor még nem tudtuk, hogy nem az egyetlen bugyor...). Itt megegyengettem a kuplugkaromat, mert sikerült olyan helyen meglassulnom (és emiatt eldőlnöm, ahol a hátsó kerék pont egy 10 centis kő tetején maradt - a lábam meg már nem ért le támasztani :-(   Köszi Zsolt a pesztrálást!!)

Bálnatúra 2014

Nagy örömmel venném ha  részt vevők írnának egy-két őszinte mondatot (esetleg komolyebb élménybeszámolót is) erről a túráról. Leginkább okulásra a következőre jövőknek...

És kicsit megkésve bár, de törve nem... elkészült Joci videója is:

 

 

Bálnatúra, ahogy Pap Péter látta....

 

 

 

Egy kis előszó, ami inkább rólam, mint a túráról szól - így ennek elolvasását nem ajánlom senkinek

1-2 évvel  ez előtt  a sportmotoron volt egy összefoglaló az éves feltöltött videókról, amin a Taki-féle túrák megemlítésre kerültek a következő fejléccel: ”nagyon sokat nevettünk Taki videóin”. Na mondom én is nevetni akarok, megnézem miről van szó.

Akkoriban már nagyon untam az utcai és pályamotorozást. Amikor megnéztem a videót, azon kívül hogy szénné röhögtem magam, rájöttem, hogy nekem is ott kell feküdnöm a sárban a többiekkel együtt! Aztán este a tábortűznél  megbeszélüni, hogy mennyire jó az iszappakolás  a bőrnek.

Így felvettem a dolgot a Bakancslistámra: Taki túrán való részvétel!!!!! Szereztem egy KTM950 SER-t. Biztos ami biztos, nehogy lemaradjak, és  ne foghassam a technikára ha bénázok.

Sajnos  a supermoto verzióval Kakucsról egyből bekatapultáltam magam a Merényibe. Kis kulcscsont, meg borda töréssel (az egy igazi dzsuva szar kórház, az isten irgalmazzon mindenkit tőle)… Így meghiúsult a tavalyi részvételem.

A család le is tiltott a motorozásról egy életre… amúgy sem jöttem  rendbe, mert elfelejtettek megműteni, így a szezonban nem hogy a Bálnatúra nem jött össze,  de a Kenesei találkozó is úgy telt el, hogy mindenki azon röhögött, hogy a másik kezemmel emelem a Gázra a rossz karomat .

De a vágy megmaradt, hogy mielőtt kinyuvadok ott legyek egy bálnatúrán!!!!! Elcseréltem a ktm-et egy drz-re,  hogy ez majd jó lesz a bálnatúrára. Úgyis kezdő, meg béna vagyok - elnézik, hogy kicsit ”kisebb” motorom van. De az  asszony kitalálta, csak visszaülne. Hát kellet egy olyan gép, ami viszi őt is, ha fagyizni akar, meg a Bálnatúrán végigmegy (akkor még azt hittem végigmegy). Így lett a Pegaso, és hogy mindezt miért írtam le? Mi köze ennek az egésznek a Bálnatúrához? Hiszen ez motivált, ez volt  a fő cél, emiatt lettem Endurós. A Bálnatúra miatt.

Bálnatúra 2013 avagy egy Tenere mindent visz...

Ronya szerint

 

 

Kezdetek:
Kicsit döcögősen indult az idei bálnatúra, még előtte pár nappal sem volt biztos, hogy lesz-e vezetőnk. Azért  vettem ki szabit, és úgy gondoltam csak lesz valaki, aki jönne még, tuti jól el tudok tévedni még GPS-szel is, szóval simán összejött volna egy eltévedős kalandtúra.
Szerencsére szervezőnk csak rábeszélte magát… nem nehéz ám a békát víznek ugrasztani ;)


1. nap:  a hard
Teljesen jó tereppel kezdtünk, szinte eseménytelenül lehetett volna motorozni…….ha……ha nem ezekkel a nagy dögökkel mentünk volna rajta, szűk is, meredek is, fel is akad az ember meg le is esik az ember, szóval izzadtunk rendesen. Pattogtak is a karok-kézvédők-indexbúrák, na de aki  endúró verseny nyomvonalán megy, az hagyjon fel minden reménnyel…. már mint a karcmentesség terén
Volt minden, patakmeder, szikla, kidőlt fa, elfogyott út, szakadék, minden oldalon fekvő motor(ok)…
És megtörtént, ami eddig még sosem, teljesen bepánikoltam egy kisebb szakadék láttán, nem mertem legurulni rajta, inkább lecsúsztattam az oldalán a Ténérét.
Este egy dombon sátorverés, kajasütés – beájulás (előtte a héten nem aludtan 15 órát összesen) állítólag vaddisznók is voltak……. szerintem csak az álmodta, aki pálinkázott…… én semmit sem hallottam belőlük

2. nap:  a  felfedezések
Nagy reményekkel indítottam, a tegnapi nap után már csak lazább terep jöhet, lehet el is bíztam magam, mert az első pár méteren már feküdt a motor…. kimarad reggeli torna egyből pótolva.