Main menu
Nincsenek események

Az első napról itt olvashatsz (videóval): http://www.takacsek.hu/index.php/endurozas/460-taki-barati-kor-i-tura-tbkt-avagy-barati-gurulas-erdelyben

 

A vasárnap történéseit N. Tibor meséli el nektek...

 

"Biharmezőn aludtunk, szokásos Taki féle hely. Volt mező, patak, forrás, villany, világítás, és egy kis fapavilon. Csak hősugárzót nem vittünk…Én tök jól aludtam a -14 fokos hálózsákomban, de Tamás nem, mivel csak valami vékony játék hálózsákja volt L Egész éjjel fázott. Bezzeg Taki. Mint a medve…Mivel Tamás nem bírt aludni, korán tüzet rakott, ami nem is volt baj, mert csupa dér volt minden, volt vagy -3-4 fok. Megébredt Taki is, üldögéltünk a tűz mellett, raktuk rá a Merciben talált Taki szerint húsz éves akácot, vártuk az éltető napsütést, ami valahol a hegy túloldalán erőlködött.

 

Az idő múlott, már kilenc is elmúlt amikor Taki nógatására nekiálltunk készülődni. Gyorsan ment, ilyen hidegben nem szöszmötöl az ember nagyon. Indulás után hamar kiértünk a napos részre, és kiderült, nincs is olyan hideg J Egy kis aszfalt után befordultunk valami utacskára és elkezdtünk mászni. Irány a Nagybihar. A kezdeti egyszerű dózer út után jöttek sorba az erdészet által összeb….-tt, a kicsit köves, a nagyon köves, kicsit meredek, nagyon meredek szakaszok váltakozva, és hogy ne legyen unalmas még egy-egy vízmosás is beugrott. A lényeg, jó tempóban, élvezetes motorozással gyorsan haladtunk. Taki néha megállt, és kaján vigyorral közölte, itt is, meg itt is, meg ott is, feljöttünk a robogókkal…A Nagybihar lábánál megálltunk szájtátani, szikrázó napsütés, hideg csípős szél, 1-2 centis hófoltok, eszméletlen látvány. Tamás előszedte a drónt amit nagy féltéssel hozott a hátizsákban és beüzemelte. A kevésbé meredek oldaláról „támadtuk” hegyet, Taki és én elsőnek, Tamás a drónnal filmezett. Odafent újabb gyönyörű kilátás és kellemetlen, már már fagyos szél fogadott bennünket. Fentről néztük, ahogy Tamás készülődik, elindul, felvágtat a vége felé erősen köves úton. Közben arra járt valami mini terepjáró, amiben négyen ültek. Óvatosan lecsorgott a meredélyen, majd pár perc múlva visszajött. Készítettünk pár sztárfotót a csúcskőnél, majd elindultunk lefelé a hegy másik oldalán  széles dózer úton, ami néhol igen jól be volt havazva. Itt rendesen hidegem volt...

Alig pár percig száguldottunk, amikor Taki lassított, és erősen jobbra nézelődött. Tamással összenéztünk: Itt valami készül. És úgy is lett, az elhagyott faházak után egy hírtelen kanyarral jobbra fordultunk. Be az erdőbe, majd egy a fakitermelő gépek által igen csak tönkrevágott erősen köves, útnak nem nevezhető meredek valamin le. Egészen addig, míg egy az utat teljes szélességében elzáró jégpálya szerű képződmény meg nem állított bennünket. Megálltunk, leszálltunk, csodálkoztunk. Taki közölte, ez a szakasz amolyan felderítő jellegű, itt még ő sem járt. Nézegettük tovább tudunk e menni, nem volt valami bíztató, Tamás erősen tiltakozott. Végül úgy döntöttünk, visszamegyünk a Biharra, le a nagy kövesen, aztán vissza a kocsikhoz. Mára elég lesz ennyi. Így is tettünk, a nagy kövesen ki ki vérmérséklete szerint zerge módra leszáguldott vagy teknős tempóban leóvatoskodott (ez utóbbi én voltam). Lent Tamás erős késztetést érzett, hogy kipróbálja a "nagykövest" felfelé. Akkor hajrá, mondta Taki, visszagurult, hogy ő majd videózik. Én lentről elképedve néztem, ahogy Tamás megmássza a meredélyt!!! Felért a csúcsra! Még kurjongatott is akkorákat, hogy lent is hallottuk. Ez után a csapat ismét egyesülve elindult le a hegyről. Jó kis útvonal ez is, van benne minden, mi egy endurósnak örömet okoz. :-)  A végén a völgyben Takit elkapta a versenyláz, olyan tempót ment a murvás úton, hogy a ötödikbe fel kellett kapcsolnom, hogy bírjak menni utána.  Csak azért ment így, mondta lent, mert tudja, hogy Tamás szeret gyorsan menni! A kocsiknál a mező melletti hegyoldalban még tartottak egymásnak és nekem egy kis endurós bemutatót: Fel a meredek hegyoldalban, körbe a nagyfán és legurul. Tamás a fiatal bika, Taki az öreg bika tempóban:-) Én meg lentről néztem. 

Itt a mese vége. Mentünk 45 km-t, tök jót motoroztunk, bámészkodtunk, élvezkedtünk.  Megkoronázása volt ez a tegnapi napnak.  köszönjük Taki, jövünk máskor is!"