Main menu
Nincsenek események

Az idei évadnyitónk elég kalandosra sikeredett, köszönhetően a hirtelen visszatérő télnek. A kis dr250-t nem mostam le a sózott utakon való közlekedés után, így iszonyat kezdte enni a rozsda, a féktárcsák alig akartak átfordulni, a lánc is az utolsókat rúgja... Mit volt lehet ilyenkor tenni? Hát el kell menni motorozni.


Gyorsan meghirdettem - időben, mert mindig azt mondják, hogy azért nem jönnek, mert az utolsó pillanatban szólok... - szóval már a hét elején felraktam, hogy a hétvégén kétnapos offroad gurulás nomádra és nézelődősre hangolva. Alig bírtam kiválogatni a sok-sok jelentkezőből azt az egy főt, akivel el is mertem indulni. ;)
Tiborral a tavalyi dr-es szöcsketúrán ismerkedtem össze - régi terepes, csak eddig bicajjal nyomta, most kezdi felfedezni a robbanó motorban lakozó lehetőségeket - jött örömmel. A világosi vár árnyékában randiztunk. Mivel az én motoromnak már semmi se tud ártani, így talpon gurultam ki - legalább nem kell átöltöznöm. ;) Tíz órakor már a világosi várhoz csapattunk. Az első pár kilométer alatt felmértük a motorokban rejlő potenciálokat, meg én az első gumimon megnyíló hasadás mértékét... Izzadtunk, de haladtunk. Sajnos a kidőlt fák miatt iszonyat sokat kellett kerülnünk, erdőznünk... az erdei utak szinte járhatatlanok voltak. Hatalmas fák kidőlve, kerülni némelyiket képtelenség volt, mert jobbról szakadék, balról hegyoldal... Ejj.... Jól elment az idő a keresgéléssel, délután 3-kor még csak Nádasdnál jártunk és a kitűzött cél a Pádis közelsége volt.
Így belevágtunk a lecsóba és murvás utakon próbáltuk behozni a lemaradásunkat. Egész jól haladtunk, néhol még egy kis aszfaltot is bevállaltunk... Almás-Dezna-Menyháza... szuper.
Susd előtt, az út jobb szélén csábító tisztás a patakpartján... piknikező helybeliekkel. A boltnál megálltunk, csak a mi kedvünkért még kinyitották... Meghánytuk-vettettük a dolgokat és visszamentünk a patakhoz - ideje sátrat állítani. Állítottunk... Tábortűz nélkül nem túra a túra - gyújtottunk. A megerőltető nap után jól esett a csicsíja. (Áldom az eszemet a derékalja vásárlásáért - mintha itthon aludtam volna...)
Reggel előbb elgurultunk kicsit a tordai úton egy olyan helyre, amivel már évek óta szemezek. Kellemes árnyas út a patakpartján... olyan MB100-nak való. De vajon hova visz? Mi lehet a végén? - megnéztük. Jól indult, tényleg sztráda - aztán a szokásos forgatókönyv... Hirtelen jött meredek feljárók, középütt óriási vízmosta vályúval és persze a csúcson zsákutca. Alig tudtunk lejönni... De nézd már, ott a patakban mintha traktornyom lenne - megnéztük és tényleg. Kb. 100m patakozás után ismét úttá szélesedik az ösvény. Hawaii.... Aztán persze újra jött az előző hegy menet... és zsákutca. Ennyit erről.


A Pádisra a szokásos aszfalton mentünk fel. Mivel a kis dr-en meg-megcsúszott a kuplung, így nem erőltettem a szerpentinezést. Hál istennek... mert a téli hó sózás apró kavicsai igen érdekessé tették a pályát. A felfelé úton kb. ennyi az izgalom, de a fennsíkra felérve: tátott szájjal néztük az 50-60 cm-es hóval fedett fehérséget... Csak az aszfalt volt járható, még a Szamos bazárhoz vezető utat is járatlanul fedte el a hó. Kerestünk egy boltot - nem igen találtunk. Gondoltuk eszünk valami meleget (11 óra tájt járunk) - semmi... még nincs élet. Vagyis élet az volt - de kiszolgálás semmi. Oké - átmegyünk a Mama utára - úgyis kellemes a murva odáig.
Pádisról le - szembe egy sport túra, sport motoros társaság küzd az zúzalékkal. Bátrak. A Galbinához vezető út álomszép és jó állapotú. Egészen a Virágos rétnél lévő házakig. Onnantól már nem igen használják, kidőlt fák, lezuhant sziklák teszik érdekessé, de nem járhatatlanná... A vízkitörés bejáratánál kicsit elmélázunk, de a hasunk kordul -  indulás! Alig megyünk 5-10 km, már épp kezdjük megszokni a kellemes murvát, amikor is egy friss aszfalt csík kéredzkedik a kerekeink alá. Mi a szösz? Az aranyisi völgybevivő utat egy keskeny, de jó minőségű aszfalttal borították be. Lassan megszűnnek a jól bevált erdélyi murvás utak is? Ez is olyan lesz, mint a Pádisra felvivő..?
Kiérve a főútra - Aranyos felé vesszük az irányt. A Nagy Biharnál javaslom, hogy nézzük meg - hátha át lehet vágni ;) ugye... Tibor, aki lenyomott két szendvicset - beleegyezik. Jó tempóban indulunk, se jég, se hó... nem vagyok én ehhez szokva a Bihar esetében...
De nem kell sokat várni, előbb csak foltokban, majd az utat vastagon borítva megmutatja fehérségét a tél. Ezer méter felett még ő az úr. Mivel látok magunk előtt két bütykös gumi által vágott kis csapást - megyünk. Aztán elsüllyedünk.
Az olvadó hóban nem túl jó motorokat emelgetni. A hó alatt víz van - befolyik a csizmába. A hó meg olyan vastag, hogy nem tudjuk átkaparni, hogy talajt fogjunk alatta. Szégyen gyalázat - megfordulunk... kb. félóra alatt. ;)


Közben kb. 80 m-rel előttünk halljuk a két román motoros is küzd rendesen. Intünk egymásnak, de kb. ennyi a kommunikáció. Elindulunk lefelé... szemből jön a motorosoknak a mentés: nagy hótaposó, mögötte egy terepjáró - ezt mi már nem várjuk meg, húzunk le. A főúton Garde de Sus felé veszem az irányt - csak jó lesz egy tál meleg leves. Amíg azt meghozzák, lecserélem az áttételt országútira, innentől már nem sok terep lesz a kocsiig. Jó lesz haladni.
A leves finom - életmentő.
A mennyházára vivő murvát azért visszafelé is bevállaljuk. kb. 17 óra körül érünk a kocsihoz... Tibor felajánlja, hogy ha felférek a futójára, lehoz Szegedig... - még szép, hogy elfogadom, alig tudok már ülni a motoron. Azt nem tudom, hogy hány  kilométert mentünk, de kb. 4-szer tankoltam kb. 6-7 litert...
Persze az autópálya előtt pár méterrel derül ki, hogy nincs matricánk. Kockáztatunk - mázlink volt.
A határon alig találtam meg a személyimet, mint kiderült a kabátomban hagytam egy nyitott zsebben... a kabát az egész túrán a csomagok tetején gumi pókkal... - mázli. Tibor is fáradt, így személyi helyett a jogsiját adja a román ellenőrnek, amikor az kéri a passportott, mondja, hogy odaadtam... - és simán átjövünk jogsival... ;)
Az élet szép, a túra meg jó volt... a krókusz meg virágzik... ;)

A képek minőségéért elnézést, de csak egy kis hagyományos telefont vittem - attól ez csodálatos eredményt. ;)

 

Videó:

 

 

 

Videó csak a Krókuszról: