Main menu
Nincsenek események


Kedves Zsore barátom megkért, hogy kerekítsek már neki és két elszánt kísérőjének egy erdélyi endurós túrát... Ebből kapsz most egy kis izelítő... a többi csak lassan fog elkészüln...

Na, akkor kezdjük el, mert soha nem érünk a végére...

Az egész úgy indult, hogy az előző hárdos endurós gurulás a hatalmas érdeklődés ellenére majdnem érdektelenségbe fulladt. Ezen kicsit felháborodva úgy döntöttem, hogy most már csak fizetős túrákat leszek hajlandó szervezni… Ezáltal elrettentve és távol tartva minden szájenduróst és töketlenkedőt.

Legnagyobb meglepetésemre már másnap volt érdeklődő a még meg sem hirdetett túrára. Na, jól kicsesztem magammal… 

Így aztán kénytelen voltam gyorsan kikalkulálni és leszervezni egy 3 napos erdélyi endurós túrát lehetőleg úgy, hogy én se fizessek rá és a résztvevők se érezzék magukat túl rosszul.

Első körbe a kísérő autó és személy kérdését kellett tisztázni.

Sajnos a Frontérám még az előző Pádis túra emlékei alatt görnyedezett. Ezt a helyi szerviz kisebb vagyon ellenébe, de orvosolta. Most már csak egy olyan emberre lenne szükségem, akire rá merem bízni a felügyelet nélküli autóvezetést. Hiába – asszonyt és autót nem szívesen ad kölcsön az ember.

 

Végül Robi barátom vállalta, hogy lekocsikázik velünk és még az autót sem fogja széthajtani… Sőt: még arra is rá lehetett beszélni, hogy szálljon be a szervezésbe és a lebonyolításba is. Így aztán levette a vállamról a kaja-pia beszerzés, tálalás, főzés, mosás, sátorállítás terhét is… Utólag is köszönjük neki a példás kiszolgálást – tényleg jó voltál Robi!! 

A résztvevők Zsore (KTM 525 EXC-G), Lacás (Suziki DR350S) és a Taró helyére beugró Derot (Tomi - Suzuki DR350S). Guszti az utolsó pillanat előtt lemondta. Szóval 3 vendég és két kísérő. Ez már-már jól hangzott, mert így lazán befértünk volna egy autóba. De sajnos a kalkulációt 6 főre végeztem el – talán ezért is örültem, amikor Gábor barátom (KTM 525 EXC) is jelezte, hogy szívesen eljönne erre a gurulásra – bár sátorozni azt utál.

Összeállt a banda.

A pöstiek már csütörtök este 6 és 7 között meg is érkeztek Szegedre a Kálmán panzióba. Ide jöttem átpakolni a motorokat és a csomagok jelentős részét, hogy ne reggel kelljen ezzel is vesződni. Valami hihetetlen mennyiségű cucc került át a Frontérába. Szerencsére Gábor 8 körül meglátogatott és a sötét, hideg ellenére egy bő órán át segített a tetőboxba és a futóra felrakott motorok közötti résekbe elosztani a cuccost úgy, hogy a csomagtartó lehetőleg üres maradjon. Hiszen a terv szerinti létszámtöbbletnek (Robi) már csak a csomagtartóba jut majd ülő (fekvő?) hely.