Main menu
Nincsenek események

3 Királyok: Endurós Évadnyitó, Körmend

2018.05.04.-06.

 

Hol is kezdjem..?

Tudom-tudom... - Az elején.

Igen ám, de ez pont az a történet, aminek se eleje, se vége. Hogy miért? Ha végig olvasod - talán te is rá fogsz jönni az okára.

De valahol illenék elkezdeni.

OK - akkor én elkezdem ott, hogy amikor szombat reggel a találkozóra igyekezve befordultam - Körmenden a töltésen áthajtva, az utat sűrűn borító kátyúkat kerülgetve - baloldalt a füves részen egy pucér férfifenék látványa fogadott. Eleinte bíztam, hogy egy testszín közeli dresszet látok feszülni az idomokon, de amikor két tócsa közti szünetben jobban szemügyre vettem: nem-nem, ez bizony a pőre valóság.

 

Jó lehetett a pénteki esti buli... :)

 

De vajon ki lehet ez? Kendiből kinézem, de ez itt túl magas és hajban is dúsabb...

Talán Mistrál? - Rá már sokkal inkább hasonlított. De letolt alsó gatyával mi a fenét kóricálna ő az út szélén?? Meghallotta az Octavia diszkrét duruzsolását és felhúzta a térd felett feszülő fekete alsót. Volt segg, nincs segg... Elmegyek mellette - tócsa - nincs lehetőség ránézni, de a tükör segít: csak megnézem az arcát. Opsssz... - mégse. Úgy látszik, hogy az alsó gatyát csak hátul húzta fel...

 

Kissé sokkos állapotban kanyarodtam be a motoroktól zsúfolt - tavalyelőttről már ismert - rendezvényhelyre. Sok ismerős motor és egy-két ismerős arc (mindig is antiszociális voltam). A motorosok nem tartják sokra azokat, akik autóval érkeznek egy motoros rendezvényre - de ugye mi nem hiszünk az előítéletekbe... se...

Köszönök Jocinak és Matinak - ők hozták fel Szegedről a motoromat, mert épp volt a futójukon egy szabad hely. Nekem meg Zalaegerszegen úgyis családi teendőim voltak. Így a káposzta is megmaradt és a talán a kecske is jól fog lakni. ;)

Direkt úgy időzítettem, hogy a reggel 8 órára meghirdetett reggeli előtt érkezzek - nem akartam kimaradni semmi jóból! Persze azok, akik már pénteken megjöttek, kellő rutinnal rendelkeztek ahhoz, hogy csak a reggeli második felébe vegyem észre, hogy az már zajlik!  ;) Gyorsan tányért ragadtam és egy kis segítséggel a rántottára vetettem magam. Finom volt... a tea is... és a salátás pult is kellemesen harmonizált a kissé felhős ég miatt vacogók bőrszínével.

Szép lassan élettel telt meg a park. Motorok jöttek jobbról, balról... Egy kézfogás itt, egy hátba verés ott. Néha még egy-egy puszi is elcsattant. Mire mindenki észrevette, hogy itt van, megjöttek a főszervezők is. Az egyik a balkezét csak a jobbal tudta felemelni... a másiknak minden hirtelenebb mozdulat fájdalmas grimaszt csalt az arcára, amit persze jól titkolt, de a baráti hátba veregetések jobban hatottak, mint az igazságszérum: ezek bizony lerokkantak.

Bezony-bezony... a nyomvonal bejárások alkalmával Buchot és DrRobit is földhöz vágta egy-egy DRZ400. Mondtam már, hogy veszélyes műfaj a túraszervezés? Persze, mivel mindketten már nagygyerekek, így hamar belátták, hogy első az egészség, ők ma nem motoroznak, csak a csapatokat fogják elindítani... (Ki kell magam igazítani, mert Buchó azt állítja, hogy az a DRZ-s emberke a videó legelején még is ő...)

Gyorsan ketté is dobták a bandát. Lett egy aszfaltos banda jobb oldalt és egy terepes banda baloldalt... Én beálltam a baloldali táborba - közvetlen Szmuki mellé... elég sok videóját láttam mostanában, hadd guruljunk kicsit együtt.

Kis idő után páran felhívták a figyelmemet, hogy a másik-bal az a bal, ahová állni szerettem volna. Mert ez itt bizony az aszfaltosok tábora. Opsz... ez a diszlexia... vagy mi...

Gyorsan utána néztem, nem akarok túl nagy hülyeséget állítani ;)

 

Tűnetek (http://www.oculocor.com/diszlexia.html):

A tájékozódás területén: bizonytalan a jobb-bal oldal meghatározásában, nehezen tájékozódik környezetében, különösen megfigyelhető ez testnevelés órán. ...

Mozgására a motoros ügyetlenség a jellemző.

 

Még, hogy motoros ügyetlenség... - Pfuj... - meggyógyultam!! ;)

 

Na, szóval: ügyesen (mondom: ü g y e s e n) átálltam a másik baloldali sorba, és immár az offroadosok csapatában feszítettem a piros DR650RSE nyergében. Megérkeztem...

Az offroados szakaszon általam rögzített pár perc így állt össze:

 

 

És igazából elérkeztem a beszámolom azon szakaszához is, ahol kénytelen vagyok a tisztelt olvasó lelkesedését letörni. Ugyanis ez a beszámoló nem is az évadnyitó motoros részéről fog szólni... De azért, hogy stílszerű legyek, a három királyokról egy képet csak kénytelen vagyok feltenni, ha már ilyen szépen összejöttünk. ;)

 

 

Ez a beszámoló - kivételesen – nem a motorozásról szól. Itt most nem arról lesz szó, hogy Bedics Milán vezetésével hogyan kanyarítottuk le a 100 km-es offorad szakaszt 150 km alatt (jó volt és köszönjük!). Nem lesz szó a sárról, a porról és még csak a motorozásról se.

Leginkább az a célom vele, hogy amikor majd már remegő térdekkel, szigorúan csak a fal mellett merünk sétálni, akkor a korláton kívül másba is legyen lehetőségünk kapaszkodni. A barátságba, az emlékekbe, az elkövetkező percekbe…

Kezdjük azzal, hogy fejet hajtunk egy eltávozó motoros társunk emléke előtt.

 

Megemlékezés Lacibá’-ról

Zsebkendőket kéretik előkészíteni…

 

Joci videója:

 

Jó utat Lacibá'!

 

A zsebkendő akár maradhat is...

 

Meglepetés

Mint ahogy azt már sokan sejtik, ennek a történetnek az kezdete véletlen sem a pucér segg feltűnése a zöld mezőn. Sőt még csak nem is az, amikor január végén Skalp tollat, papírt ragad, hogy megossza velünk az ötletét... Nem-nem. Ez a történet jóval az előtt vette kezdetét.

 

Valahol az ősrobbanás idején egyszer, egy ember kezébe egy kamera került... a segge alá meg egy motor. Igazából ez eddig bárkivel megeshet. Sőt! Meg is esik - szinte mindennap. De a csillagok szerencsés állása, és a szóban forgó ember személyiségi jegyei kavargó bugyrából, olyan videó filmek születtek, hogy a rajta szerepelő emberek tátott szájjal nézték a csodát: Te, ezek mi vagyunk? És megnézték újra és újra és újra. Bezony: „azok” ők voltak.

Ők voltak a hősök, a modern Don Quijote-k.

 

Na, nem húzom a szót, csapjunk a lecsóba!

 

Előbb beidézném Skalp bácsi levelét:

(Ha te se tudsz olvasni, ugord át – Tünde felolvassa neked a lenti videóban!)

 

"Szervusztok!

 

Figyelem!

Erről a levélről, annak tartalmáról a szóban forgó személy nem tud. Kérek mindenkit, hogy ez maradjon is így, akár sikerrel jár az akcióm, akár nem! Ne tegyétek weboldalra, fórumra, FB-ra.

Ez a levél Brazil (Africa), Dénes (Tenere), DRobi (BIG), Taki (Bálna, Moped, HCC) és Yoshi (Transalp) jóváhagyásával és címlistái alapján íródott. Hitelességéért érdeklődj náluk privátban. De NE Jocinál, kérlek!

 

A napokban Báló Jocinál (Regál a Transalpos, XR-es, aki így ismeri) jártam, mert hozatott nekem - mint oly sokunknak - némi alkatrészt, okosban. Dumálgattunk, erről, arról. Többek között elmesélte, hogy kamerát és új PC-t kellene vennie, mert a mostaniak felett eljárt már az idő. A család nagy "örömére" ezért rendezvényekre jár maszekolni, hogy a lé összejöjjön a cuccosra. Egy alkalmas kamera legalább 200 pénz, egy film-vágásra alkalmas PC, úgyszintén. Aztán persze folyt a szó motorokról, családról, csajokról, miegymásról. Eltelt az este, sötétben indultam tőle...

 

Hazafelé a hideg brummogásban azon gondolkoztam, mennyit köszönhetünk mi, a barátai, motoros társai ennek az embernek.

Ha vele motorozunk, Ő rohan előre, lesi a helyeket, honnan mutatunk mi a legjobban, melyik kanyarban, dagonyában látszunk a legmacsóbbnak.

Lesi a fényeket, az árnyékokat, jár az agya, hogyan fényezzen minket a filmjein. Valljuk be, mindegyikőnk büszkén és öntelten nézi vissza a Youtube videókat: legalább azokon kemény csávónak látszunk, ha már a valóságban a legtöbben vén punnyadt pöcsök vagyunk is :)

 

Szóval Joci forgat, míg mi motorozunk, hegyet mászunk, eszünk, iszunk, jól érezzük magunkat. Jó, azért nagyon ne sajnáljuk, hobbija is ez neki :)

Azt viszont nem sokan tudják, s ha tudják sem gondolnak bele, hogy a film ezzel még koránt sincsen készen. A munka java még csak otthon kezdődik. Joci szabadidejében filmet vág. Filmet vág esős hétvégén, húsvét hétfőn, karácsonykor, s mivel nem ivós, szilveszterkor is. A mi filmjeinket! Egy-egy 15-30 perces videón napokat dolgozik, hogy olyan legyen amilyen ott, akkor. Sőt! Ismerjük el, sokszor szebbre, vagányabbra sikerül, mint amilyen az valójában is volt. De hát ilyenek az emlékek: szépülnek... És hála Jocinak, a mi élményeink mentődnek is. Már vagy 10 éve...

 

Biztos többen láttok itt-ott, FB-on motoros videókat, akár "über profi" motorosoktól is. Én már nem tudom megnézni őket, akármilyen fantasztikus tájról készülnek, mert nem ütik meg a szintet. A Báló Joci szintjét:

 

https://www.youtube.com/channel/UC3ZwBA8lgrat1yHX8HlUxxA/videos

 

Nem ömlengek tovább, jöjjön a lényeg! Melyikünk köszönte meg mindezt Jocinak? Melyikünk tett érte annyit, amennyi örömöt Ő okozott nekünk a videóival? Én azon a sötét tótkomlósi úton hazafelé azon gondolkoztam, legalább egyszer - most amikor cserélni kell a cuccost - meghálálhatnánk neki ezt az emlékmentő tevékenységét.

 

 

STOP! - Csak aki egyetért a fentiekkel az olvassa tovább! Akiben némi berzenkedés kezd burjánzani, az szépen zárja be ezt a levelet, nyomjon egy del-t, igyon meg egy sört vagy egy bambit és merengjen el legszebb motoros emlékein. De fejben ám!

 

Szóval egyetértesz! Örülök, hogy nem vagyok egyedül :)

 

Na, hamár így ketten maradtunk, arra gondoltam, hogy a kamera, PC, miegymás költségeihez hozzájárulhatnánk mi is. Mindenki tehetsége szerint gondolkozzon el azon, hogyan viszonyul - ha lehetséges ezt egyáltalán - a róla készült videók eszmei értéke, mondjuk egy tank benzin, egy napi szállás, egy évente eldobandó krosszkesztyű árához. Az így elgondolt összeget - megszorozva a garázsotokban álló motorjaitok hengereinek kétszeresével:) - utaljátok át a következő számlaszámra:

 

xxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx

A megjegyzésbe írjátok bele: "Emlékmentő"

 

Befizetési határidő: március 1.

 

A befizetők nevét és az összeget természetesen bizalmasan kezelem.

 

Az átadás lehetne a Hidegindítón vagy a Gyepű túrán, majd kipuhatolom, melyikre jönne el. Addig is ötletelhettek nekem magánba, hogy kitaláljunk valami frappáns ceremóniát a dologhoz. Torta közepébe sütött kincsesláda, József nap alkalmából valami ál-dumával, serkenj fel énekkel átadva, majd ezt a levelet felolvasva, Taki által levideózva, Youtube-ra "Akasztják a hóhért" címmel feltöltve. Mit tudom én...

 

Azt viszont tudom, ha mindenki, aki gyakran szerepel Joci videóin, korrektül áll a dologhoz, akkor összejöhet akár a teljes összeg is a cuccra. De ha csak belesegítenünk sikerül, akkor is tettünk valamit egy barátunkért, aki sokat tett értünk. A film így is, úgy is forog tovább. Legfeljebb mi mindnyájan szélesebben mosolygunk majd rajta és nem feltétlen a full HD miatt :)

 

Legyetek jók!

 

Skalp"

 

És igen – hatottak a célzottan kiküldött levelek és hatottak a filmek is. Ki így, ki úgy... mindenki a maga módján, az általa megengedhető mértékben próbált segíteni. Volt, aki egy 5lettel, volt, aki azzal, hogy nem adta tovább az infót.

De a lényeg: most érkezett el az ideje az aratásnak.

 

Arassunk!

 

A meglepi videó: