Main menu
Nincsenek események

 

Pár év kihagyás után - közeledvén a 10. Kóbor Bakancsos Emléktóra időpontjához - úgy éreztem, hogy a jubileumi alkalmat nem illik kihagyni. Vettem ki péntekre szabadságot... lepakoltam az XT600 Teneréről a Bálnatúra csomagjait, felfújtam a hátsó kereket... Egyszóval készültem.

Csütörtök este csörög a telefonom: - Nagy baj van - mondja Joci. Érződik a hangján, hogy nem hülyéskedik. Kiderült, hogy a túra fő-fő-főszervzezőj, Skalp bekerült a sürgősségire. Az első megrökönyödés után azért örömmel vettem tudomásul, hogy csak vérnyomás problémája van. Mi legyen?

Én már nem lépek vissza az tuti. Bár mi lesz is megyünk... és bízunk abba, hogy Skalp is helyre jön.

 

Reggel Makón, a tűzoltóság udvarában állt össze a déli különítmény. Innen gyorsan és problémamentesen mentünk át Békéscsabára, ahol megkönnyebbülve láttuk, hogy Skalp is jelen van. Igaz - autóval... De vezettem már én is motorostúrát autóval.

Hát ennyi volt a jó hír. Skalp köszöntött minket (és az ott várakozó kisebb tömeget), majd gyors eligazítást tartott. Nem tud jönni. Még nagyon nincs jól. Ezt a túrát nekünk kell lekoordinálnunk. Pfujjj... Még szerencse, hogy volt ott egy rakás nagy ember, akik úgy, ahogy képbe voltak. Péter barátunk a gyaloglós részeket ismerte, mert geoládázik ezerrel... Misi (szintén geokessör) az aszfalton is ki ismerte magát - és amúgy is szeretjük. Szóval összedugtuk a fejünket és elindultunk.

A határátlépésnél megtorpantunk, mert felszólításra egysoros oszlopba kellett fejlődnünk... plusz valamelyik tűzoltónk ideiglenes igazolvánnyal próbált átjönni. Azzal ugye nem lehet. Így átjött.

Végig borongós, nyirkos időt fogtunk ki. Az eső lába annyira lógott, hogy ha egy-egy pillanatra felhajtottam a bukóm plexijét, már csuktam is vissza - vízbe motoroztunk.

Mennyházán álltunk meg először. Innentől terep lesz egy rövid szakasz erejéig. Ettünk, ittunk, eresztettünk... ismerkedtünk. Volt egy-két hótra ismeretlen arc is. És két szem hölgy is akadt a bandában. Orsi - akit majdnem mindenki ismert már - saját XT600-zal és Panna (vagy ki..) utasként. Orsi mondta, hogy nem igazán szereti a terepet, szívesen kerülné. Megnyugtattuk - nem lesz gáz. Majd beáll másodiknak és ha kell kitoljuk. Nem kellett.

A terepen hamar átlendültünk.

Gyors tankolás - irány az Aranyosi völgy.

Olyan ködbe keveredtünk, hogy tényleg max. 10m-t lehetett néhol látni. Az eddig lassú tempónk, átment csigába. Persze, hogy kielőztem az egész sort - öregszem, romlik az egyensúly érzékem, még eldőlök a végén... ;) A Rozsdás szakadék után szinte elvágóltagosan megszűnt a köd, száraz aszfalt, napsütés.... Téptem egy kicsit a Tenere fülét, hadd érezze, hogy motorból van. Valahol Garda de Sus környékén megálltam bevárni a többieket. Elnyaltam egy jégkrémet... hagytam elzúgni a bandát. Jó sokan voltunk... Szép látvány volt a hegyen dülöngő, hosszú motoros oszlop.

Végül Joci mellé csapódtam, aki a videózás miatt hol előre ment, hol lemaradt. Jókat döntögettünk - tetszett. Néhol úgy éreztem, hogy feltartom a Transalpot, de a végén megnyugtatott Joci, az ő motorja 100 felett rakoncátlankodik. Még szerencse... ;)

A mai nap első gyalogtúrája a Búvó patak megkeresése lesz. Az egyik parkolóba (pisiszünet) megbeszéltük, hogy nem mindenki akar gyalogolni (közbe a újra sötét felhők gyűltek fölénk...). Így abba maradtunk, hogy aki akar, az menjen közvetlen a szállásra (Csók Laci vállalta a felvezetést), a többiek meg megkeresik a patakot. Én a keresőkkel tartottam. Kellemes úton vezetett minket Misi. Tök ügyesen. Szinte a patakig sikerül motorral felmennünk. Alig 5-600m-t kellett csak gyalogolnunk. Mondjuk ez a pár száz méter is elég volt ahhoz, hogy egy jót taknyoljak... Mondom, hogy nem bírom én a lassú tempót.

A vízesés nagyon szép volt. Le is mentettem a helyet - ide elhozzuk a családot is. Ja! Ha nem mondtam volna - elkezdett esni az eső is... de kb. leszartuk.

Torockóba beérve hamar meglett a szállás - találtuk szabad szobát is. A radiátor meleg volt... a vacsora az asztalon... Kell ennél több?

Megbeszéltük, hogy reggel 7-kor reggelizünk és 7:30-kor már gyalogolni fogunk, mert hosszú lesz a szombat.

Érdekes volt hallgatni az ellenvétéseket - mert olyanok nem voltak. Nem vagyok én szokva ilyen fegyelmezett bandához. Skalp hogy érte ezt el?

Szombat

Gyalogoltunk - sokat.

Elfogadható időben, néha a köd akadályozta a kilátást, de az se volt zavaró. Egész útra csapódott mellénk egy kis kutyus. Végig nyomta a 22 km-t (1100m szint különbséggel) kicsit jobban bírta mint mi. :)

Vasárnap

Haza jöttünk - szervezetlenül, egyénileg. Mindenki a számára legrövidebb úton próbált az esőbe hazaérni.

Konklúzió:

- Jó volt... szép volt...

- Ha az egérrágástól nem tudsz aludni, adjál neki főtt krumplit.

- Orsi nem lezbi.

- Kell ilyen jövőre is...

- Bár én jobb szeretek motorozni. ;)

Vágatlan videó:

 

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés